Ez nem egy friss lemez, ráadásul a lejátszómban is elég sokáig várakozott míg végre meghallgattam. Pedig, pedig.... milyen jó album is ez! A Ten Kens-ről keveset sikerült kiderítenem. Annyi bizonyos, hogy torontóiak, ez a bemutatkozó lemezük és a jónevű Fat Cat kiadóval dolgoznak és tőlük eddig sok jó zene gördült ki. Nem hoz rájuk szégyent a kanadai kvartett sem. Ritkán lehet stúdiólemezen ennyi energiát megtapasztalni, de ezeknek a srácoknak sikerült nagyot alkotniuk. Van itt ricsaj, nyers ének, zajos és csikorgó riffek. De leginkább nagyon jól összerakott dalokat hallok, melyek - annak ellenére, hogy forradalmat elvileg nem kéne csinálniuk - sodornak és magukkal ragadnak.  Anélkül, hogy túlragoznám: remekbe szabott indie / alterock lemez ez, a legjobbak közül való. Tavaly is csináltak egy albumot a fiúk, meg fogom hallgatni izibe. 8.5 / 10

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.