A mosolyogva elhalálozni szándékozó leeds-i trió friss EP-jén legfeljebb a borítón látható (gondolom indiai, vagy hasonló..), vélhetően halott, esetleg épp meghalni készülő öregúr arckifejezése áraszt nyugalmat. A WDS zenéje nem pont nyugodt, sőt. Négy darab erősen zaklatott, ideges, mindenhova befurakodni akaró szerzemény kapott helyen az EP-n, ami ráadásul elég mocskosan is szól. Minden adott tehát ahhoz. hogy ismét egy rövid szavatosságú neo/post/experimetal-hardcore formációval legyen több a független zenei palettán, de a WDS ettől többet tud. Az eléggé idegesítő kiabálós-sikítós ének(?) ellenére izgalmas és rafinált amit csinálnak ebben a 11 percben, a rövidke track-ek önmagukon belül is elég változatosak. Sokfelé vezethet innen a WDS útja, ha nem rontják el, akkor amolyan 'next best thing' is lehet belőlük. 7 / 10

A bejegyzés trackback címe:

https://zenekahetesrol.blog.hu/api/trackback/id/tr102292649

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása