Az igencsak termékeny (ez a 12. albumuk..)  bostoni duó szándékosan a tél/tavasz forduló közeledtére időzítette legfrissebb anyagát. És ez bizony 'perfect timing'. A Nostalgia for the Absolute rövidke (01:10 - 02:43 p) szerzeményei gyönyörűen lebegnek, kattognak, úszkálnak, a tél borongós, ablakon kibámulós, fázós, csúszós, depressziós hangulatát s a tavaszi feéledést, ébredezést, túlélést, szürkeségből kilábalást egyformán megidézik. Kitűnő aláfestő zene ez a múlton való merengéshez, visszaemlékezéshez, önsajnálathoz, mosolygáshoz. Post-rock, ambient, glitch, elektro, folk, klasszikus.... sok stílusból gyúrták eggyé ezt az alig 30 percet, de nagyon szép és felemelő lett a végeredmény. Ritkán csinálok ilyesmit, de ezt az albumot háromszor hallgattam meg egymás után. Imádom. 9 /10

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.